Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Erdélyi Riport
Anul şi data apariţiei: 16.02.2006
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: interviuri
Autorul articolului: Simon Judit
Titlul articolului: A rebellis raportõr
Numărul fotografiilor: 1
Acces online: https://www.riport.ro/mod.php?mod=userpage&page_id=218&menu=


Mit gondol, mi az igazi oka az Ön ellen indított támadásnak?


Szerintem több oka van. A politikai oka, hogy a Gusa vezette PIN – de a koalícióban részt vevõ Demokrata Párt is – szavazatokat akar nyerni Erdélyben, és ezért a magyarellenességhez, a nacionalista eszköztár leghatékonyabb fegyveréhez folyamodnak. Ugyanis ha bárki elolvassa a jelentésemet, megtudja, hogy az nem kritizálja az országot, és nem rosszat tesz Romániának. Éppen ellenkezõleg: felszólalásomban és írásos jelentésemben Romániát pozitívan említem. A másik ok, hogy el akarták terelni az emberek figyelmét a látványos korrupcióellenes harc sajtóvisszhangjáról. Az elmúlt hetekben a volt kormányfõt, valamint számos volt minisztert, képviselõt, szenátort szerepeltettek a sajtóban mint gyanúsítottat vagy mint vádlottat. Nem véletlen, hogy ellenem a Ziua napilapban indult meg a támadás, abban az újságban, melynek igazgatóját, Sorin Rosca Stanescut másnapra idézték be a korrupcióellenes igazgatóságra, pénzmosás és megvesztegetés vádjával.

Emil Boc a 90-es évek szóhasználatával állt elõ, amikor lojalitást követelt az RMDSZ-tõl. A PD ki szeretné szorítani a kormányból a Szövetséget?

Én nem tudom, hogy érti Boc azt, hogy egy szervezet, szövetség bizonyítsa lojalitását. Én azt tudom, hogy az államnak az a lojális polgára, aki tiszteletben tartja az ország törvényeit, és kifizeti az anyagi kötelezettségeit az államnak. Az RMDSZ becsületes, kiszámítható, a saját közösségéért küzdõ politikai alakulat, és az évek során nemcsak politikai érettségét bizonyította, hanem azt is, hogy számos területen nincs ellentmondás a romániai magyarság elvárásai és a román állam érdekei között. Egy ilyen politikai alakulat kizárását kérni a koalícióból politikai cél, amelynek nem lehet más indíttatása, mint az elõrehozott választások.

Miért akarnák az elõrehozott választásokat, hiszen tél van, hideg van, magasak a számlák, elégedetlenek az emberek, és lehet, hogy nem a koalíciónak, hanem a Nagy-Románia Pártnak kedvezne ez?

Nem hiszem, hogy a Nagy-Románia Párt sokkal jobban szerepelne, talán néhány százalékkal kapna többet, mint 2004-ben. A magyarázat éppen az, amit felsorolt a kérdésben, és ha õszinték vagyunk, nem mondhatjuk, hogy nõtt az életszínvonal, noha sok gazdasági mutató jobb, mint ezelõtt másfél évvel. A Demokrata Párt azért akarhatja most az elõrehozott választásokat, mert szeretné kihasználni a Szociáldemokrata Párt gyengeségét. A PSD-ben belsõ harcok folynak, ezek legyengítették az alakulatot. Soha nem volt még ilyen gyenge ez a párt. Vélhetõen az elõrehozott választások nagy vesztese éppen a PSD lenne, s a szavazataik egy részét a demokraták és a liberálisok kapnák. Másrészt éppen azzal magyarázható Boc és a PD nacionalista érvelése, hogy meg akarják fogni azokat a szavazókat is, akik eddig a szociáldemokratákra szavaztak, vagy nem mentek el szavazni, de most a PRM felé hajlanak. Ugyanakkor létezik a demokraták és a liberálisok közötti harc, amelyben a demokraták támadják szövetségesüket, és a fúzióval nem akarnak mást, mint elhalványítani a liberálisokat. A PD szeretné vezetni az egyesülés nyomán létrejött alakulatot. Mindezekbõl arra lehet következtetni, a Demokrata Párt elemzõi úgy ítélik meg, hogy most kellene kirobbantani a „politikai balhét” ahhoz, hogy valamikor a nyár végén megtartsák az elõrehozott választásokat. Addigra elmúlik a tél, lehet valamit adni is az embereknek, és ezzel szavazatokat szerezni. Ez már az április végi, május eleji országjelentés után történne, amelynek eredményét bezsebeli a kormány. A párt elemzõi vélhetõen úgy értékelik, ez lenne a legjobb pillanat, hogy megnyerjék a választásokat. Továbbá lehet, úgy érzik, hogy az idõ múltával egyre kevesebb lenne az esélyük, amivel én nem értek egyet. Úgy vélem, a szavazók egy ciklusra, négy évre választották meg a többséget. A Demokrata Pártnak és a Liberális Pártnak, de nekünk is az lenne az érdekünk, hogy az elkövetkezõ idõszakban, 2008 végéig, amikor választásokat kell tartani, valóban jobbítsuk az emberek életét. Erre komoly lehetõség van, figyelembe véve, hogy minden esély adott arra, hogy 2007. január 1-jétõl tagja legyünk az Európai Uniónak. Erre kellene összpontosítani, nem az elõrehozott választásokra.

Boc az RMDSZ kiszorításával megbuktatja a saját kormányát. Mi történik, ha az RMDSZ megunja az állandó támadásokat, a megállapodások semmibevételét, és úgy dönt, hogy ellenzékbe vonul?

Az RMDSZ nem teszi ezt, mert ezzel elismerné, hogy hibázott. Holott a Szövetség az elmúlt egy évben bebizonyította, hogy szakembereket vitt a kormányba, jó munkát végzett a parlamentben. Az RMDSZ-nek nincs miért elhagynia a koalíciót, mert ez akár a politikai bûnösség beismerése volna. Ha mi nem vonulunk ki, vannak arra eszközök, hogy kizárják az RMDSZ-t a koalícióból, legalábbis próbálják ezt tenni. Ám szerintem tudják, hogy ezzel õk is veszítenének. Azzal értek egyet, hogy akinek nem tetszik a kormánykoalíció, az menjen ki, és ne próbáljon egy olyan partnert kiszorítani, aki becsületesen teszi a dolgát.

Az államfõ minden kérdésben megszólal. Basescu nemrég megdicsérte az RMDSZ-t, Bocék viszont nacionalista retorikával támadják. Felvette az RMDSZ a kapcsolatot az államelnökkel ez ügyben?

Tudomásom szerint Markó Béla az idén kétszer is találkozott az államfõvel, és fõleg a kisebbségi törvénytervezetrõl, valamint más RMDSZ-prioritásokról tárgyaltak. Nem tudom, miért nem szólal most meg az államfõ, holott meg kellene hogy tegye. Traian Basescu minden román állampolgár elnöke, és egyik hatásköri felelõssége, hogy biztosítsa a társadalmi és az interetnikai békét, megértést, a toleranciát, és fellépjen a xenofóbia ellen. Az államelnöknek azért is meg kellene szólalnia, mert õ a jelentésem elfogadása elõtt egy nappal volt Strasbourgban, amikor az Európa Tanács elnöke és fõtitkára elmondta neki, milyen a tevékenységem, és milyen az RMDSZ tevékenysége az ET-ben.

A viharok után ma milyen esélye van a kisebbségi törvénynek?

Lássuk elõbb, mi lesz velem, hiszen beidéztek a két ház jogi bizottsága elé. Ilyen precedenst nem ismerek egyetlen ET-tagországban sem. Ellentmond minden Európa tanácsi alapelvnek, a jogállamiságnak, a demokráciának, az emberi jogok tiszteletben tartásának, hogy egy jelentéstevõt felelõsségre vonjon a nemzeti parlament azért, amit mondott az ET-ben, és azért, mert kidolgozott egy javaslatot, melyet a közgyûlés kétharmados többséggel elfogadott. Szerintem ezzel a román parlament saját magának árt, és remélem, sikerült ezt megértetnem a két bizottsággal és elfogadható döntést elérnem.

A koalíciós tanácsban nem tudták elérni a visszahívását a román küldöttségbõl, de még elnöki tisztségérõl sem váltották le.

Igen, de az is érdekes, hogy én az újságból tudtam meg, hogy a jogi bizottság elé hívtak. Objektív okok miatt nem tudtam felmenni a múlt héten Bukarestbe, természetes lett volna, hogy megvárjanak, szóba állhassak a koalíciós partnerekkel, és utána szülessen döntés a felelõsségre vonásról.

Említette a korrupcióellenes harcot. Ez mennyire elszámolás, mennyire leszámolás?

Nem tudom, s ebben a pillanatban senki sem tudja pontosan. Tény, hogy megszûntek az operett-letartóztatások, az, hogy szólnak elõre a tévének, és megjelennek kommandósok, akik látványosan letartóztatnak valakit, 24 órára õrizetbe veszik, a bíró elé viszik, és utána szabadlábra helyezik. Az iratokat most már elõkészíti az ügyészség, de ameddig nem születnek jogerõs bírósági döntések, addig egy jogállamban nem beszélhetünk arról, hogy az illetõ bûnös, hiszen addig az ártatlanság vélelmét élvezi, és a jogerõs ítéletig nem lehet bûnösnek tekinteni. Azonban az pozitívum, hogy Romániában elindult egy tisztulási folyamat. Számos emberrõl írták évekig az újságok, hogy csalt, lopott, sikkasztott. Nem tudom, mi az igazság, de társadalmi érdek, hogy ezeket a kérdéseket minél rövidebb idõ alatt tisztázzák. Állapítsák meg, hogy ártatlanok, vagy azt, hogy bûnösek, és errõl szülessen jogerõs bírósági döntés.

Feltûnõ, hogy a gyanúsítottak és vád alá helyezettek sorában csak szociáldemokraták és liberálisok vannak.

Ha oda jutunk, hogy vádiratokat, illetve bûnügyi vizsgálatot annak függvényében indítunk el, hogy a gyanúsított valamelyik pártnak a tagja, akkor az elkövetkezõ években olyan boszorkányüldözési hullám indul el, melyet nagyon nehéz lesz leállítani. A 60-as években hasonló helyzet volt Olaszországban, ahol a hatalmi, illetve ellenzéki erõk egymást vádolták, és az, aki éppen hatalmon volt, felelõsségre vonatta és bíróság elé állíttatta a rivális párt minisztereit, képviselõt. Hosszú évekig tartott, míg ezt sikerült lecsitítani. Meggyõzõdésem, hogy ha ilyesmit indítanak el Romániában, az beláthatatlan jogi és politikai következményekkel járhat. Egy ilyen folyamat nem jelenti azt, hogy megoldódik a korrupció kérdése, éppen ellenkezõleg, ez erõsíti a korrupciót, és politikai vetületei is lehetnek: vagy mellénk állsz, vagy börtönbe küldelek. Ezzel Románia nemzetközileg is veszít, ez károsíthatja az ország megítélését.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.